Igazi autonómia - Az erdélyi k - Bornemissza Pál,János Zsigmondnak,Náprádi Demeter,Ezek Bécsben,Catholica Comissio,Végre,Catholica Comissiót,Bochkor Mihály,Kosutány Ignác,Révai Nagy Lexikona, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Online

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Igazi autonómia - Az erdélyi k

2007-08-09 08:32:16, csütörtök

	Igazi autonómia - Az erdélyi katolikus egyházi önrendelkezés történetéből "Ahol a hívek maguk tartják fenn a plébániát, oda plébánost is maguk választanak, kit azután a püspök hivatali hatalommal felruház." Erdélyi r. kat. püspöki egyházmegye autonómiája az egész róm. kat. világon páratlanul álló egyházjogi intézmény. A tridenti zsinat ugyanis a r. kat. egyház alkotmánya gyanánt megállapította a monarchiát és a rendiséget. A főhatalom a római pápában személyesül meg, a hívek pedig két rendre oszlanak: klérusra és laikusokra. Ezek közül minden hatalom a klérust illeti, a laikusok a hatalomból ki vannak zárva. A monarchikus elv ismétlődik a püspöki megyékben, hol a megyés püspök az egyházhatalmat egymaga bírja és abban még a klérus sem részesedhetik másképpen, mint a püspöktől nyert megbízás alapján. Az egész r. kat. világban szigorú következetességgel keresztülvitt rend alól az egyetlen egy kivétel az E. Az erdélyi megyéspüspököt ugyanis személyesen és egyedül a püspöki hatalomnak csak egy része illeti: a potestas ordinis, továbbá a hit, morál, szertartás, hierarchikus szervezet és a lelki igazgatás ügye. Hatalmának másik részét a püspök az alkotmánynak megfelelőleg csak az egyházmegyei klérussal és világi híveivel együtt gyakorolhatja. Ilyen ügyek: költségvetés, számadások felülvizsgálása, iskolai és alapítványi vagyon szerzése, megváltoztatása, elidegenítése, kezelése, a tanítás ügye, iskolák, nevelő intézetek, kegyúri ügyek, püspökválasztás (1827 óta ez a jog szünetel, de koránt sincs elveszve), az egyházi szükségletek fedezése, országos adó kivetése, az egyháznak politikai és polgári jogi képviselete stb. Hogy pedig a klérusnak és híveknek ez a közreműködése lehetséges legyen, a megyebeli hívek - klérus és laikusok - egy <> vannak szervezve. A státusnak szervezete három tagból áll: az egész egyházmegye, melynek organumai a státusgyűlés és az igazgató tanács, az esperességek, a hitközségek. I. A státusgyűlés tagjai egyháziak és világiak (egyharmada egyházi, kétharmada világi), akiket a tagság részint hivataluk és tisztségeik alapján, részint választás alapján illet meg. Elnöke a megyéspüspök, de kívüle még egy világi társelnök is van, ki a püspök akadályoztatása esetében mint elnök működik is. A határozatokat szavazás útján a többség szerint hozzák s ez a püspökre is kötelező. Rendes gyűlés minden évben; az ülések nyilvánosak. Határozatainak jogerejéhez semmi felsőbb jóváhagyásra nincs szükség, mert saját autonómiája ügykörében végérvényesen dönt. Az igazgató tanács áll 8 egyházi, 16 világi tagból és tisztviselőkből. Ezeket mind a státusgyűlés a maga kebeléből maga választja. Elnöke a püspök és a világi elnök, rendes ülés havonként egyszer van, de nem nyilvános; három állandó bizottsága: a jogügyi, gazdasági és pénzügyi. Hatásköre nem csak abban áll, hogy a státusgyűlés határozatait végrehajtja, hanem önálló jogkörrel is működik. II. Az esperesi kerület jobbára csak mint választókerület él, az esperes összehívja a gyűléseket egyházi és világi tagokból. Az esperesség közbeeső fokozat a püspöki hivatal és a községi önkormányzat között. III. Az egyházközségeknek mint autonóm alakulásoknak szervei: a községi közgyűlés, hol minden kat. családfő az előforduló egyházi és iskolai ügyek intézésében szavazattal bír. - A községbeli egyházi és iskolai tanácsnak 6-12 tagját a közgyűlés választja három évre. Ahol a hívek maguk tartják fenn a plébániát, oda plébánost is maguk választanak, kit azután a püspök hivatali hatalommal felruház. Az E. a történelem folyamán a közönségesen érzett szükség hatása alatt önmagától fejlődött ki. Már a protestantizmust megelőző időkben ott találjuk előzményeit. A szükség akkor vált égetővé, mikor Erdély legnagyobb része - a székelység kivételével - protestánssá lett, a kat. püspökség pedig politikai oknál fogva megszűnt. Bornemissza Pál püspök (1556) ferdinánd-párti volt és inkább elhagyta Erdélyt, mintsem meghódoljon János Zsigmondnak, Náprádi Demeter püspököt pedig a rendek utasították ki, mivel a római császár érdekében álnokul viselkedett (1601). Eképpen a katolikus püspök nélkül magukra hagyatva, kénytelenek voltak maguk gondoskodni egyházuk szükségleteiről és közigazgatásáról. Századokon át folyt ez a ténykedés, melyből az E. mint szokásjog önmagától alakult ki. Az egyházi felsőség ez ellen semmi kifogást nem tett. De mikor Erdély a Habsburg-házból származó fejedelmek uralma alá került, s utóbb III. Károly a szünetelő erdélyi püspökséget is régi jogaiba visszaállította, az E. felköltötte azoknak ellenségeskedését, kik a tridenti zsinat alkotmányának itt feltétlen érvényt akartak szerezni (jezsuiták). Ezek Bécsben kivitték, hogy az erdélyi főkormányszék kebelében egy 'Catholica Comissio' állíttatott fel, mely a státus hatásköréből mindig többet és többet ragadott magához, s ez ellen az erdélyi országgyűléseknek minden erőlködése eredménytelen maradt. Végre I. fernc József 1867. a törvényellenes Catholica Comissiót megszüntette. A visszaállított kat. státus 1868. egy 96 §-ból álló szabálytervezetet dolgozott ki, melyet tovább fejlesztettek a státusgyűlésnek jegyzőkönyvi határozatai. Így alakult ki a ma érvényes állapot. Az E. fölötte nagybecsű intézmény. Igazi autonómia. Nem állapodik meg az állam beavatkozásának kizárásánál, hogy így a püspök hatalma annál korlátlanabb legyen, hanem a hatalomban alkotmányos és önálló részt ad úgy a klérusnak, mint a laikusoknak, alapul véve a két rendnek paritását. A kormányzottak így válnak egyszerű közigazgatási anyagból igazi alkotmányos tényezővé, mely saját egyházi szükségleteiről önmaga gondoskodik, s azokat önmaga látja el. Így éli bele a híveket közvetlenül az egyházi életbe, s ezáltal az egyházi életnek annyi közvetlenséget és gazdagságot szerez, minőt Erdélyen kívül hiába keresünk. V. ö. Bochkor Mihály, Az erdélyi katolikus autonómia (Kolozsvár, 1911); Kosutány Ignác, Egyházjog (u. o., III. kiadás, 1906). (Révai Nagy Lexikona, VI. köt., Budapest, 1912)

0 komment , kategória: Általános

Címkék: protestantizmust, közigazgatásáról, státusgyűlésnek, akadályoztatása, felülvizsgálása, megváltoztatása, tisztviselőkből, választókerület, szükségleteiről, visszaállította, püspökválasztás, beavatkozásának, határozatainak, egyházhatalmat, megállapította, megyéspüspököt, visszaállított, törvényellenes, közvetlenséget, főkormányszék, közreműködése, fejlesztettek, eredménytelen, kormányzottak, végérvényesen, közigazgatási, elidegenítése, önrendelkezés, keresztülvitt, határozatokat, gyakorolhatja, alkotmányának, részesedhetik, alakulásoknak, egyházmegyei, jegyzőkönyvi, erdélyi katolikus, hívek maguk, püspök hivatali, tridenti zsinat, római pápában, hívek pedig, klérust illeti, püspöki megyékben, megyés püspök, egyházhatalmat egymaga, püspöktől nyert, erdélyi megyéspüspököt, püspöki hatalomnak, része illeti, potestas ordinis, lelki igazgatás, Bornemissza Pál, János Zsigmondnak, Náprádi Demeter, Ezek Bécsben, Catholica Comissio, Végre, Catholica Comissiót, Bochkor Mihály, Kosutány Ignác, Révai Nagy Lexikona,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]